Gyermekáldás

Biztosan mindenki volt már úgy vele, hogy nem lesz ilyen vagy olyan fajta szülő és sosem követi el ezeket vagy azokat a hibákat. Én is elgondolkodtam mostanában kicsit a témán mert egy kedves ismerősömnek gyermeke született. Azóta rengeteg olyan dolog fogalmazódott meg bennem amiket biztosan nem vagy biztosan meg fogok tenni mikor nekem is gyerekem lesz. Először is például kezdjük a közösségi médiánál mert ez volt az a téma ami leginkább megrendített. Tehát ennek az ismerősömnek tündéri a gyereke, igazi kis rosszcsont, eleven, édes DE minden nap többször látom a facebookon mint magamat a tükörbe és több olyan dolgot tudok meg róla amit talán az én gyerekkoromról sem tudok. Oda vagyok a gyerekekért, alig várom, hogy sajátom legyen, viszont nem értek egyet azzal, hogy valaki minden nap megoszt valami "cukit, érdekeset,hasznosat,aranyosat" a kicsinyével kapcsolatban. Gondoljunk csak bele a gyerek életének minden perce a fogantatástól kezdve fent van az interneten ami mint tudjuk örök... szép dolog együtt örülni másokkal de ilyen téren én kicsit konzervatívabb vagyok. Az ultrahang felvételt megmutathatjuk élőbe is hiszen aki látni szeretné úgy is ott lesz vagy elküldhetjük privát üzeneteben és a gömbölyödő pocakot sem feltétlenül kell megmutatni a legjobb barátom unokatestvérének akit véletlen visszajelöltem facebookon mert azt hittem, hogy egyszer együtt buliztunk. Persze az éremnek is két oldala van, tudom ha nem vagyok rá kíváncsi minek is nézegetem de mint mondtam ez egy kedves ismerősöm így tehát akkor is értesülök mindenről ha nem szeretnék. Azt gondolom, hogy nem mindenki szereti a gyerekeket vagy ha szereti is nem mindenki kíváncsi rá, hogy a pici lányod/fiad most először kakilt a bilibe. Lehet hogy ami egy kezdő anyának újdonság azon valaki már sokadszorra megy keresztül..ez már a XXI. század végül is már majdnem minden nő szül életében legalább egyszer én ezt nem különlegesnek inkább csodálatosnak tartom éppen ezért gondolom, hogy ami egy első gyerekes anyukának izgalmas és érdekes és új azt ossza meg azokkal akik szívesen osztoznak az örömében, ne erőltessük a saját boldogságunk másokra.


A következő ami ebben a témában foglalkoztat az a nevelés. Elképesztően sok szülő nem tudja mit is jelent ez a fogalom. Nem azt mondom, hogy egyszerű, mert nem egyszerű, nem lehet rá jól felkészülni, nem lehet tökéletesen csinálni de mindig következetesen kell gondolkodni. Nap mint nap találkozom a jelenséggel amikor gyerek sír anyuci üvölt, hogy fejezze be mert mindenki őt nézi. És ilyenkor gondolom azt, hogy MI? mindenki őt nézi?? ÉS?? egy 3 éves gyereket nem érdekel, hogy ki nézi mikor ő mindennél jobban szeretné megenni azt a csokit még vacsora előtt, sőt az sem zavarja, hogy a pályaudvar közepén tiszta csokis, ragadós lesz a keze vagy hogy a cipőjével összetapossa az ülést. Kedves szülők ne azt tiltsátok meg a gyereknek, hogy egy kis csokit egyen vacsora előtt, ha nem akkor szóljatok rá amikor hátulról rugdossa az ülés vagy a lábamat vagy akármit ami a tulajdonomat képezi mert természetesen olyankor nektek áll ám feljebb hiszen ti egy gyerekkel vagytok. Igen, ő még csak egy gyerek ezért haragszom rátok és nem rájuk amikért neveletlenül viselkednek és az első szavuk a seggfej vagy amiért nem tanulnak tiszteletet. Mert sajnos ma már ezt látják, hogy az emberek nem tisztelik egymást, nem köszönnek, nem vigyáznak egymásra, nem éreznek együtt, nem segítik egymást csak kinevetik a szerencsétleneket, undorodnak a hajléktalanoktól, nem vállalnak felelősséget,veszekszenek mint az óvodások, és nem csoda, ha a gyerekeitek is éppen így fognak tenni. Nem elég a gyereket anyagi jólétben felnevelni meg kell neki tanítani, hogy hogyan legyen ember és ne állat, meg kell tanítani gondolkodni, érezni. Az a baj, hogy a legtöbb felnőtt maga sincs tisztában alapvető dolgokkal. Egy gyerek tiszta és ártatlan mi pedig megtanítjuk őket lopni, csalni és érvényesülni a világban. :(

Nem annyira bemutatkozás

A nevem "XY" ..nem számít, sőt az sem számít, hogy milyen nemű vagyok, iskolás vagyok e vagy dolgozom, hova járok bulizni, kik a barátaim,milyen a bőrszínem vagy a szexuális beállítottságom. Ez a blog csak azért jött létre mert nem tudok aludni. Az embereken gondolkodom, a világon és azon, hogy egyáltalán számít e még valami ebben a világban. Az életet túlértékelik és ha azt is gondolnád pesszimista vagyok..tévedsz. Vannak még értékek a világban, csak néhány közülük felértékelődött pedig alapvető lenne. Nem gondolom, hogy számít ma még a szerelem..nevetség tárgya lett; nem számít a rang vagy az életkor sem a külső.. minden csak azon múlik, hogy hogyan adod el amid van. Persze elérhetsz te akármilyen sikereket amik téged boldoggá tesznek, a nagy többség úgy is le fog nézni. Nem tudom hová lett vagy hogy létezett e egyáltalán olyan világ ahol ezek a dolgok számítottak valamit. Ne gondold, hogy az életem nincsen maximálisan rendben mert úgy van :) Nem azért gondolkodom így mert valami rossz dolog történt velem, vagy mert nem látom a jó dolgokat az életben. Imádom a váratlan nyári záporokat, a nap melegét, a cicák dorombolását, a szivárványt, az életet, meg a tavasz virágainak illatát de az embereket nem. Az ember saját magáért létezik... élik az életüket mintha végtelen idejük lenne, büszkén és gazdagon majd meghalnak. 

"Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt...”,
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt...”
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer."

/Kosztolányi Dezső-Halotti Beszéd/

Ez nem lett annyira bemutatkozás mert a nevem és a kilétem mint említettem nem fontos :) Ha nem értesz velem egyet vagy van bármilyen véleményed amit kifejtenél nyugodt szívvel tartsd meg magadnak vagy írd le bátran hiszen úgy sem számít :)